Sokan gondolják, hogy a nyári vízigény-növekedést a gyakoribb zuhanyzás vagy a folyamatos hidratáció okozza. A valóságban a mindennapi, úgynevezett szociális vízhasználat, mint a főzés, mosás vagy tisztálkodás viszonylag kis mennyiségű vizet igényel.

A valódi problémát a nagy volumenű, időszakos tevékenységek jelentik: a kertek esti locsolása, a medencék feltöltése vagy a pázsit öntözőrendszerei. Ezek a folyamatok rövid idő alatt több köbméter vizet is elszívhatnak a hálózatból. A kihívást önmagában nem a mennyiség jelenti, hanem az egyidejűség. Ilyen esetekben a fogyasztás hirtelen a téli átlag 2-3-szorosára is felugorhat.

A vízellátó rendszerek folyamatos üzemre készülnek, ugyanakkor a vezetékek és a szivattyúk kapacitása véges, ezért a hirtelen jelentkező nagy vízigény a hálózat fokozott igénybevételéhez vezethet.
A folyamatos és biztonságos ivóvízellátás közös érdekünk. A nyári csúcsidőszakban ezért kiemelten fontos a vezetékes ivóvíz tudatos és takarékos használata, különösen a nem létfontosságú felhasználások esetében. Ahol erre lehetőség van, érdemes ezeket a tevékenységeket kiváltani alternatív vízforrásokkal, mint a gyűjtött esővíz vagy a háztartási célokra is alkalmas kútvíz.
A felelős vízhasználat nemcsak a vízkészletek védelmét szolgálja, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a legnagyobb nyári melegben is mindenki számára biztosítható legyen a folyamatos ivóvízellátás.